Hihetetlenül sok bajt képes okozni az egyensúly elvesztése
A lelki egyensúly elvesztése minden kétséget kizáróan igen súlyos probléma. Hihetetlen könnyen okoz feloldhatatlan, maradandó problémát, komoly testi tünetet vagy akár konkrét betegséget is. Előszeleként ebből „csak” annyit érzünk, hogy nem találjuk helyünket életünkben… valamiért nem olyannak érezzük „ételeink ízét”… „csak” nem vagyunk a helyünkön… vagy: valami ott motoszkál bennünk, de még megfogalmazni sem tudjuk… Szóval csupa „apróság”, teljesen lényegtelen érzés utal az egyensúly vesztésre.
Látom, csúszik fel a szemöldököd… helyes!
Látod?
Amikor most olvasod, amikor kívülről hallod ezeket a szavakat, egyből érzed, hogy ez egy ordas nagy kamu… Mégis… amikor benne vagy, amikor magadnak bizonygatod… simán elhiszed, hogy ezek az érzések nem is számítanak annyira…
A 2000. évek közepe táján igen erős oldalszélben motoroztam. Ekkor tájt dolgoztam a: Csodák útja avagy a siker lélektana című könyvemen. Lazítottam… élveztem a szabadság ízét, amikor eszembe jutott egy aznapi beszélgetés… arra panaszkodott beszélgető partnerem, hogy elvesztette lelki egyensúlyát és nem tudja, hogyan nyerje vissza… Adtam választ, de bennem maradt, milyen jó lenne erre a problémára egy frappáns példa…
S, ott… a motorral suhanva… a viharos szélben bevillant: ha én most itt, ebben a kiszámíthatatlan, folyamatosan változó helyzetben az egyensúly megtalálásán gondolkodnék, akkor egy szemhunyásnyi idő alatt elborulnék, vagy egy szembe jövő autó elé sodródnék.
Az egyensúlynak, lazának, dinamikusnak, rugalmasnak és mindenképpen nagyon természetesnek és magától értetődőnek kell lennie, különben befeszülünk és – akár – túlreagáljuk a behatásokat és azért fogunk elesni…
Teljesen rosszul közelítettük meg az egyensúly kérdését, pedig igazán könnyen megérthetjük, amikor józan paraszti ésszel gondolkodunk arról, hogy is működik a mérleg…
Így könnyebben megérted miért okoz bajt az egyensúly elvesztése:
Te vagy a mérleg.
Az egyik serpenyődbe kerülnek a kudarcaid, hiányosságaid és adósságaid. – ezek úgy fejtik ki hatásukat, hogy elszívják, lekötik erőid és „súlyuknál” fogva az egyik irányba igyekeznek billenteni. Ezek azért számítanak tehernek, mert meg kell oldanod őket, meg kell találnod hozzájuk a helyes viszonyulást
A másikban pedig ugyan ezzel a dologgal kapcsolatos sikereid, örömeid és kézzel fogható tudásod található. – ezek teremtik meg az egyensúlyt. De csak akkor, amikor a két serpenyőben ugyan annak a „dolognak” a két merőben ellentétes oldala van.
Billeghet a két serpenyő, de amíg mindkettőben egyenlő érték van, addig minden esetben be fog állni az egyensúlyi állapot. Ami annyit tesz, hogy amikor azt érzed, hogy mindkét oldal benned van, akkor érhetnek kibillenteni akaró erők, de ettől még tudatában vagy a belső kiegyensúlyozottságodnak és valójában nem borul fel az egyensúly.
Nem úgy kell megszabadulni az egyensúly vesztéstől, ahogy eddig hitted!
A hiányosságaidtól, tartozásaidtól nem tudsz megszabadulni, azokat nem tudod semmissé tenni – bármennyire is akarod. Hogyan is vethetnéd le azt a ruhadarabod, amit fel sem vettél? Hogyan szabadulhatnál meg valaminek a hiányától? Sehogy… bár iszonyatosan sok időt fecsérelhetsz el rá…
Megteremtheted az egyensúlyt azzal – és csakis azzal –, hogy a mérleg másik serpenyőjébe megfelelő mennyiségű pozitív dolgot teszel
Hogy is néz ez ki a valóságban?
Fura dolog ez az egyensúly… mert alapjában nagyon jól kivagyunk találva. S, amikor úgy hisszük, hogy elveszett belső egyensúlyunk, akkor nem is erről van ám igazából szó! Sokkal inkább szól a szituáció arról, hogy nem találjuk, nem tudjuk megélni az egyensúlyt. Nem tudjuk megélni ugyan annak a dolognak mindkét oldalát, hanem észrevétlenül csak az egyiket éljük, arra fókuszálunk, annak észrevételére vannak kihegyezve az érzékszerveink, és a másikat – még ha meg is élhetnénk – tökéletesen figyelmen kívül hagyjuk, és nem létezőként tekintünk rá.
Tehát lényegében arról beszélhetünk, hogy azért veszik el belső egyensúlyunk, mert egész egyszerűen a jó dolgainkat, a pozitív szemléletünket és természetesen a számtalan sikerélményünket nem tesszük – és mástól sem fogadjuk szívesen – bele a másik serpenyőbe.
Milyen konkrét bajt, betegséget tud okozni az egyensúly elvesztése?
Betegségeink okaként is komoly szerepet kap a lelki egyensúlyunk elvesztése. S, ha komolyan a tünetek és látszatok mögé kívánsz nézni, akkor fel fogod fedezni: lényegében minden betegség összetevőjében ott található az adósság, a teher, ami nem került kiegyensúlyozásra.
Miért okoz betegséget az egyensúly elvesztése?
Mert – enyhébb esetben – letérít arról az útról, melyen céljainkat elérhetnénk, de emellett észrevétlenül elbizonytalanodunk, lelassulunk, ami a sikertelenség érzését erősíti bennünk, ez pedig szép lassan megmérgezi hangulatunkat és egész életünket… örömmegélő képességünket és a kiegyensúlyozottságra való törekvésünk.
Testünk ugyan folyamatosan küldi jelzéseit az egyensúly elvesztéséről a feloldhatatlan teherről, de mivel elvesztettük a rugalmasságunkat, csak azzal vagyunk elfoglalva, hogy a „felszínen maradjunk”, hogy el ne bukjunk, nem igen marad időnk és energiánk a helyzet megértésére és testünk jelzéseinket értelmezésére.
Elmondja ő azt, amikor tökéletesen jól érzi magát és azt is, amikor már „éhezi” a sikert, a teljességet. De ezeket a jeleket nem emberi szavakba önti, hanem a maga sajátos, egyedi nyelvén… amit meg kell tanulnunk.
Milyen nyelven is beszél?
Bármilyen banálisan hangzik is: a test, a test nyelvén szólal meg!
Hiába várod, hogy a „Te” nyelveden (amit meg tudsz, vagy meg akarsz érteni) szóljon. „Ő” a tünetek nyelvén nyilvánul meg… Azt ismeri, abban profi.
Nekünk pedig meg kell tanulnunk a tünetek nyelvét. Meg kell tanulnunk, hogy mit jelent a betegség, mi a testi tünet kiváltó oka, mi okozza azt, pontosan mi segíti elő a betegség kialakulását és mit jelent az, amikor azt kommunikálja testünk, hogy teljesen egészségesek vagyunk.
Ennek megismeréséhez pedig elengedhetetlenül szükséges a: Betegség, mint pótcselekvés című könyvem, amiben majd 600 betegség tünetét, lelki okát is részletesen és alaposan ismertetem, vagyis: - ebben a vaskos kötetben - lényegében lefordítottam neked azt, amit a tested üzen, hogy neked már ne kelljen rengeteg időt, erőt és energiát felemésztve, kétségbe esve keresgélned.