Gyógyulni szeretnél? Az 1. lépés: ne etesd betegséged kiváltó okát!
Azt feltételezzük, hogy valami jót és jól cselekszünk és végtelen lelkesedéssel tápláljuk azon dolgainkat, amik később életünkre, egészségünkre fognak törni…
Első hallásra meredek állításnak tűnik a testi tüneteink, betegségeink mögött lelki – kiváltó – okot keresni, de…
…abban a pillanatban, hogy mélyebben is belegondolunk, rá fogunk jönni, hogy ezt a tényt valójában mindig is tudtuk… és mindig is éreztük komoly szerepünk van a megbetegedésünkben… ezek krónikussá válásában és állandósulásában is.
A BETEGSÉGEK KIALAKULÁSA
Egész biztosan tapasztaltad már, hogy milyen apró, jelentéktelennek tűnő dolgok is képesek azonnali testi reakciót kiváltani benned.
Egy kellemetlen szag, egy aggodalomra okot adó esemény (mondjuk foghúzás vagy vizsgadrukk) egy korai tükörbe nézés és máris öregnek könyveled el magad… vagy, beleragadsz egy rossz, boldogtalan házasságba és szembesülsz helyzeted tarthatatlanságával… „Apró” kis villanások, gondolatok ezek, mégis mélyen érintenek és egy pillanatra ugyan, de képesek komoly – átmeneti – testi tünet kiváltására.
Ahogy ezek az élmények sokasodnak, sűrűsödnek és ahogyan te elveszíted kezdeményező képességed… és nem oldod meg gondjaidat – csak elviselni, hozzászokni akarsz –, úgy állandósulnak testi problémáid és alakulnak át betegséggé.
De…
Muszáj hozzátennem: mindig érzed, hogy nem jó dolgok vannak életedben… mindig érzed, hogy másként kellene viszonyulnod hozzájuk, másként kellene cselekedned, de önmagadnak is ellentmondva, teljesen mást teszel, mint amit helyesnek érzel… tehát pótcselekszel.
Tehát kijelenthető: a betegségeid kialakulásában komoly szerepet játszik a pótcselekvésed. Hogy egészen mi ez a pótcselekvés és hogyan okoz konkrét betegséget, megtudhatod a Betegség, mint pótcselekvés című könyvemből…
Nem hangzik túl jól, de ettől még igaz:
HA nem is tudatosan, de mégis aktívan részt veszünk betegségeink kialakulásában és azok állandósulásában…
VIDÁMAN ETETJÜK BETEGSÉGEINKET!
Kezdetben magabiztosan éljük életünket, sérthetetlennek, sebezhetetlennek álmodva magunkat még a „krokodil szájába is bátran betesszük kezünket” és csak jóval később tudatosodik, hogy valami nagyon nincs rendben… Nem értve a miértet…
TUDATOSAN AKARUNK MEGBETEGEDNI?
A csudát!
Betegségeink a lehető legritkább esetben alakulnak ki tudatos cselekvés, vagy szándékos önsorsrontás által.
Megbetegedéseink túlnyomó többségében nem szándékosan hívjuk életre és tápláljuk rendszeren rossz sorsunkat vagy sanyarú élethelyzeteinket.
Rendszerint arról van szó, hogy nem értjük, hogy egyes cselekedetünknek, érzésünknek vannak és lesznek következményei… még akkor is, ha azokat most nem ismerjük. – pedig ismerhetnénk is…
Nagyon magunk alatt kell lennünk vagy nagyon szándékosan kell büntetnünk magunkat ahhoz, hogy egy kicsit is hihetőnek tűnő indokot gyártva ártsunk magunknak!
MI VAGYUNK A FELELŐSEK BETEGSÉGEINKÉRT!
Na jóóó… ez nagyon nem igaz! – nem mi vagyunk a hibásak…
„Mi” csak azt akartuk hinni, hogy jót cselekszünk azzal, amit és ahogy tettünk.
Akkor lehetnénk csak felelősek és okolhatóak, ha szándékosan – mert ezt érdemeljük – ártanánk önmagunknak… minden – ettől eltérő esetben – azt kell keresnünk, aki képes megoldani a problémát.
Ha valóban a gyógyulás a célunk, akkor nem is szabad azon agyalnunk, hogy mit, hogyan rontottunk el! – persze az egészségünk felé vezető utunk során pótolhatatlan segítséget nyújt, amikor megismerjük pontosan mit és hogyan csinálunk rosszul… de ezt csak akkor tegyük, ha valóban hiteles forrásból merítjük a betegségeink mögött lévő lelki okok jelentését
Az viszont tényleg a mi sarunk, hogy tisztán és világosan érezzük rossz érzést ébreszt, amit/ahogyan teszünk, mégis megdumáljuk magunkkal, hogy jó lesz az… és… nyomjuk… nyomjuk… a következményekkel nem számolva.
MI TETTÜNK AZÉRT, HOGY MEGBETEGEDJÜNK… de…
…még ha álmunkban sem jutott eszünkbe, hogy bizonyos viselkedésünknek – pótcselekvésünk, lemondásunk, önfeláldozásunk – előre nem látott követkeményei lesznek.
Azt azért mindenképpen mellé kell tennem, hogy való igaz, nem tudjuk, hogy milyen következményekkel számolhatunk, amikor nem azt tesszük, nem úgy gondolkodunk és nem azokat az érzéseket tápláljuk, melyeket igaznak, valónak és örömtelinek élünk.
De… érezzük! – tisztán és napnál is világosabban
Végig ott motoszkált bennünk az érzés, hogy magunknak teszünk keresztbe.
NEM AKARJUK MEGÉRTENI LELKÜNK SUTTOGÁSAIT? Megbetegítjük testünket
Nem szándékosan tesszük magunkat beteggé!
Nem tudatosan ártunk önmagunknak!
Nem azért nem hallgatunk lelkünkre, mert tudatosan ki akarunk magunkkal tolni! Azért nem hallgatunk lelkünk iránymutatásaira, mert egész egyszerűen nem vésődött bele elménkbe, hogy van bennünk egy olyan végtelen tudás, ami mindig képes megmutatni a számunkra helyeset, követendőt és boldogítót.
Lelkünk elsuttogja szükségleteinket és nekünk – akár a betegségeink lelki jelentései által – meg kell tanulnunk boldogságunk, teljességünk nyelvét… már ha el akarjuk kerülni a szenvedést és belső, igencsak fájdalmas vívódásainkat.
MI ETETJÜK BETEGSÉGEINKET…
Nem tudatosan… ja jóóóó… nem mindig tudatosan, hanem akaratlanul… nem számolva a tetteink következményeivel… de megtesszük… rendszerint abban a hitben, hogy ezzel valami magasabb célt szolgálunk, hogy ennek az áldozatnak mindenképpen lesz valamilyen jutalma vagy kézzel fogható és azonnali haszna!
Nem hiszed?
Akkor miért… hallgatsz inkább, amikor beszélned kellene és közben egyfolytában mérgelődsz és pörölsz.
Az elismerés, a megbecsülés reményében feláldozod az életed és gyermeked/férjed szolgálatába állítod, miközben szenvedsz ugyan, de ott a reményed: egyszer majd jó lesz… egyszer majd észreveszik…
Hasznot remélsz akkor is, amikor változtatni a nem túl jól működő életeden, de aztán inkább hagyod a csudába, nehogy megszóljanak azok, akiket szeretsz.
A sort még hosszan, majd 600 példán keresztül sorolhatnám – ennyi betegség lelki oka, pótcselekvése szerepel a Betegség, mint pótcselekvés könyvemben – de ebből a párból is érzékelheted, hogy bizony nagyon is közrejátszunk boldogtalanágaink, betegségeink kialakulásában… és fennmaradásában.
BETEGSÉGEID KIALAKULÁSA ÉS ÁLLANDÓSULÁSA…
…azt jelenti, hogy jelen van életedben „egy harmóniát teremteni képes belső hang”, egy halk, irányt mutató suttogás, amit az istennek sem akarsz meghallani… és pláne nem akarsz rá hallgatni… és megcselekedni a vágyott jót.
Mitől válik krónikussá egy betegség?
Egy betegség akkor állandósul, válik krónikussá, amikor valójában feladod (vagy fel akarod adni) a valódi problémád megoldásának reményét és azt a törekvést, hogy elérd azt, amire mindennél jobban vágysz az életedben.
Nem hallgatsz többé lelked suttogásaira, a teljesség felé terelgető iránymutatásaira… de minden energiáddal harcolsz ezen érzéseid ellen.
Életed egy tehetetlen, folyamatos és elkerülhetetlennek tűnő sodródássá alakul át… miközben tisztán és világosan érzed, hogy ennek az ellenkezőjére van szükséged… és igazából el is érhetnéd azt.
A sodródás rossz érzést ébreszt, mert azt jelzi általa a lelked, hogy van még lehetőséged a változásra… a megoldások megvalósítására és természetesen a gyógyulásodra.
A te választásod, hogy élsz-e a megérzéseiddel, hogy megtanulod-e megérteni lelked jelzéseit és aktívan részt veszel-e gyógyulási folyamataidban vagy „csak” (el)hagyod magad… és jöjjön, aminek jönnie kell?
A KIVÁLTÓ OK FELTÁRÁSA NEM FELTÉTELE A GYÓGYULÁSNAK… többnyire...
De…
Van ennek egy másik olvasata is: azért lettél beteg, mert életed egy nagyon jól behatárolható területén képtelen vagy boldogságod felé terelgető sugallataidra, lelked suttogásaira hallgatni… miközben életed jól működő területein megtanultad: érdemes figyelned rá …
Megtudsz gyógyulni az ok feltárása nélkül is!
A gödörből szabadulásnak nem feltétele annak ismerete, hogy miért is estél bele!
Bőven elég, hogy valami újra, valami jobbra vágysz. – így gyógyulsz akkor, amikor elég egy kicsit pihenned, kiszakadnod a taposó malomból és máris új erőre kapsz és regenerálódsz
Ne keresd a kiváltó okot, ha attól még idegesebb leszel!
Sokkal könnyebb úgy rendbe hozni életed és visszanyerni egészséged, hogy megkeresed az alap gondot és ennek ismeretéből kiindulva éred el vágyad.
Miért?
Mert a valódi kiváltó ok nagyon precízen elmagyarázza, hogy mit, hogyan tudsz a lehető leghatékonyabban megvalósítani.
A KIVÁLTÓ OK NAGYSÁGA
Valahogy az van a fejünkben, hogy betegségeink oka egészen biztosan valami hatalmas és megoldhatatlan lehet… de nálunk mindenképpen nagyobb, hatalmasabb. De nem is tévedhetnénk ennél nagyobbat!
Gondolj a Titanicra!
A hajó méretéhez képest szemtelenül kicsi jéghegy, játszi könnyedséggel cáfolta az elsüllyeszthetetlenség! A tragédiához bővel elég volt a tévedhetetlenség és a sérthetetlenség eszméje… és fejjel mentek a falnak… Pont, mint te, amikor nem hallgatsz az intő jelekre, a megérzéseidre és lelked jelzéseire…
De nem is kell a Titanicig menni, hogy megértsd, milyen apró, de fontos dolog hazavágja életed.
Egy daganat apró sejtjei, a covid, szemmel nem látható vírusai és a baktériumok mind-mind képesek kezelhetetlen mértékű betegséggé terebélyesedni… ahogyan a lényegtelen problémáink képesek megakasztani, kisiklatni életünket és megoldhatatlannak, gyógyíthatatlannak tűnő mértékűvé erősödni.
Apró kis elakadások, eltemetett sértődések, fájdalmas történetek… megszokások képesek alapjaiban eltéríteni életünket… és amíg ezt nem veszed észre, addig minden egyes lépéssel, minden törekvéseddel a jéghegyed felé rohansz.
A SZÖVEGES FELADAT…
Emlékszel még általános iskolai matematika tanulmányaidra?
Egész biztos jól beleverték a fejedben, hogy a szöveges példák megoldásának első lépése, hogy megérted a feladatot.
Amint megértetted a feladványt, 99,99% - ig meg is oldottad a feladatod.
Pontosan ugyan ez vonatkozik életed problémáira is!
Amint megérted mi a kiinduló pont, mi a forrás, mi az kiváltó ok, azt is pontosan fogod tudni, hogy mit kell megoldanod… utána már a hogyan a kérdés!
BETEGSÉGED TE TEREMTETTED?
Te tettél meg mindent, hogy megbetegedj…
Te adtál teret és Te támogattad a bajt, hogy megbetegítsen…
Te támogatod tested, hogy ne győzze le a kór…
Te vagy az, aki képes gyógyulást teremteni…
Te vagy az, aki – ha érzed az értelmét – visszatérni és meggyógyulni…
Hogyan ne etesd betegséged?
- Hogyan javítod fel ételed, amikor azt sem tudod, hogy mi hiányzik belőle?
- Hogy segítesz gyermekednek, míg nem érted motivációit, fájdalmait, aggodalmának okait?
- Hogyan fogod megoldani anyagi problémáid, míg nem érted, miért kerültél ebbe a helyzetbe és miért vagy még benne!
- Hogyan fogsz meggyógyulni, amikor óriási lék tátong életeden, amin ömlik be a víz?
Persze…
- Egészen más lesz ételed íze, ha csak teszel bele valami mást…
- „Megnyugtathatod” lelked hiányérzetét, azzal, hogy gyermekeddel elkezdesz okoskodni…
- Ezer dolgot megváltoztathatsz életedben, de lehet, hogy a tüneteid egyre csak erősödni fognak.
- Válthatsz életmódot, szaladgálhatsz a gyógyítókhoz, de amíg minden segítség, minden támogatás egy lyukas szitába kerül, nem érsz el valódi sikereket és nem gyógyulsz.
Miért és mivel táplálod betegségeidet?
Gyermekkorodban hallott mesék közül él-e még benned Hamupipőke esete?
Ő, mikor is mehetett el a bálba?
… Amikor szétválogatta a rizst az pelyvától…
A te életedben is – szinte – naponta megjelenik ez a mese… és esetek többségében igen kiválóan meg is oldod az eléd került feladatokat… de van, amiben nem megy könnyen a tanulságok levonása és azok átültetése életedbe…
Hogy érzed?
Te mikor mehetsz el a „bálba”? (Bál = Gyógyulás)
Mit kell szétválogatnod ahhoz, hogy eltudd érni a boldogságod… hogy meg tudj gyógyulni?
Miért kell/ene szétválasztani a hasznosat és a felemésztő dolgaid? – teszed fel jogosan a kérdést
Amíg egyszerre és totálisan összekeveredve vannak jelen életedben az ellentétes dolgaid, addig gyakorlatilag egyenlő mértékben támogatod/élteted a gyógyító és romboló erőid is.
Így pedig egészen biztosan kudarcra vagy ítélve. De legjobb esetben is iszonyatosan megnehezíted törekvéseid.
A könnyebb megértés érdekében értelmezzük ezt a példán keresztül.
Egy nyúlfarknyi időre tételezd fel, hogy van egy konyhakerted, amiben felütötte fejét a gaz.
Szárazság… forróság van… növényeid szomjaznak, kókadozva szenvedned… Locsolnod kell… de… amíg gyom és a haszonnövények közvetlenül egymás mellett, összefonódva élnek… addig csak egyszerre tudok őket locsolni… táplálni…
Emlékezz!
Ez csak egy példa…
Most helyettesíted be az egészségeddel és a betegségeddel!
Amíg nem választod szét életedben azokat a cselekvéseket, melyek egyértelműen gyógyulásodat szolgálják, azoktól, melyek közrejátszottak a konkrét betegség kialakulásában, addig egyszerre mindkettőt táplálod.
Vagyis: fenntartod a beteg állapotodat. (Természetesen ez is lehet cél… különösen egy végzetes kimenetelű betegségnél, ahol időt és lehetőséget kell nyerni.)
De…
Ha valódi gyógyulást keresel, akkor szét kell választani a két, merőben ellentétes tulajdonságokkal rendelkező cselekvéseidet, és ehhez érezned kell, hogy melyik jelenti gyógyulást számodra és melyik olyan, ami egyenlő a betegség nyújtotta érzéssel.
Szét kell választanod az ellentétes irányba húzókat, hogy akadálytalanul egyetlen irányba haladhass!
Szét kell választanod, mert az egyik elszívja a kedved, az erőd, a cselekvés értelmet… míg a másik erőt ad… éltet… támogat és kiutat mutat.
Meg kell különböztetned és külön kell kezelned őket!
Az egyik csoportba azokat sorold, melyek már a puszta felidézésükkel is azt, vagy ahhoz nagyon hasonló érzést ébresztenek, mint maga a betegséged…
A másikba kerüljenek azok a gondolatok, érzések és cselekvések, melyek az utolsó rezdülésig is összecsengenek a gyógyulásod nyújtotta érzéseiddel…
S, amikor szétválasztottad a jó és rossz dolgaid, akkor választanod kell, hogy melyikre is szeretnél igazán figyelni és melyiket szeretnéd erősíteni magadban… de ehhez az is kell, hogy tudd és érezd: KONKRÉTAN mi is ébreszti fel ezeket a jó érzéseket, KONKRÉTAN mik adják azt a jó érzést, amit a gyógyulásod teremti meg és ehhez a jó érzéshez kell igazítanod minden tettedet is…
Amennyiben érdekelnek a betegségek lelki okai és a hétköznapok akadályaira nyújtott megoldások… KATTINTS A KÉPRE!
A GYAKORI NÉPBETEGSÉG... A MAGAS VÉRNYOMÁS LELKI OKA
A magas vérnyomás lelki oka (röviden): a beteg nem tud olyan megoldásokat, célokat vagy érzéseket találni életében, ami teljes mértékben eltudná lazítani…
Azt mondhatja erre a hétköznapi halandó, hogy butaság… nekem semmi ilyen problémám nincs. – és valóban így fog kívülről tűnni…
…Egészen addig, míg alaposabban utána nem megyünk – erre egy hihetetlenül hatékony és célra vezető megoldás a Lélekrajz elemzés – és ki nem derül, hogy gyermeke meleg…
Szereti őt! Ez egyáltalán nem kérdés!
Szereti, de mégsem tudja elfogadni… mégis bántja, hogy nem olyan, mint mindenki más… Miközben tudja, hogy nem jó így ezen gondolkodni… és mégsem tudja elengedni…
Érzed a belső konfliktusát?
A feloldhatatlannak tűnő belső vívódását?
Folyton eszébe jut… nem hagyja nyugodni… lényének, tudatának egy része folyamatosan felspannolt állapotban van és soha nem érzi – néhány kósza pillanatnál tovább – hogy megnyugodhatna… Miközben azt is érzi, hogy szereti gyermekét és ő így fogadja el…
Ez a kettősség simán okozhat magas vérnyomást!
S, míg erre nem derül fény, pontosan nem derül ki, hogy mi az a mindennél fontosabb élethelyzet, ami meghatározza gondolkodás módját és kiváltja tüneteit, (szinte) lehetetlen meggyógyulnia… miközben érzi, hogy visszanyerhetné egészségét… uppsz… még egy probléma, ami nem annak tűnik, mégis folyamatosan foglalkoztatja és emeli vérnyomását!
Látod?
Neked is meg kell találnod tüneteid, betegségeid valódi lelki okát.
Amint a kiváltó okot megleled, megvan a kiút is és már csak azt kell megtalálnod, hogy ezt, hogyan tudod megvalósítani.
MIKOR NEM BETEGSÉGÜNK ÁLLANDÓSULÁSÁT ETETJÜK? MIKOR GYÓGYULUNK?
Muszáj megértened: oka van betegséged kialakulásának! Oka van annak, hogy pont ez a betegség (együttes) alakul ki!
S, ha még csak nem is előidézője a dolgokhoz való viszonyulásod, akkor is közrejátszottál benne… Mint amikor egy genetikai hajlamot, egy indikátor aktivál…
A kiváltó ok, rendszerint egy akkora „sebet” üt rajtad, hogy süllyedő hajódból hiába igyekszel kiszivattyúzni a vizet és szélsebesen a part biztonsága felé, annyi energia megy veszendőbe és annyi csalódás ér közben, hogy mindez hiábavaló törekvés!
Muszáj orvosolnod az okot! - enélkül nem oldhatod meg a problémád, enélkül nem gyógyulhatsz meg!
Életed során nagyon sokszor meggyógyultál már meg!
Miért?
Mert váltottál!
Hogyan is?
Mi lett az okkal?
Mit kaptál helyette?
Amint meglett betegséged kiváltó oka, az is megtaláltad, hogy pontosan mire, milyen érzésre, milyen cselekvésre van helyette szükséged!
HA JÓ ALAPOSAN MEGETETTED BETEGSÉGED…
… Már nem sokáig halogathatod ezen kérdésed felvetését!
- Mitől várom, hogy jobbra forduljon életem?
- Mi olyat teszek, ami a kezdet-kezdetétől azt érezteti velem, hogy ez az úton pont a célomhoz jutok?
- Vajon meddig van esélyem változtatni életem alakulásán és hol érkezik el az a pont, ahonnan már csak sodor az ár?
- Tényleg csak ennyi van bennem, tényleg csak ennyire vagyok képes?
- Mi akadályoz, hogy új célokat tűzzek ki magam elé?
- Mit tettem gyógyulásomért, mire lehetek igazán büszke?
MEG AKARSZ GYÓGYULNI?
Rendbe akarod hozni az életed?
Jó…
De…
HA elakarod készíteni a kedvenc ételedet, nem kell megtanulnod főznöd?
Ha autót szeretnél vezetni (biztonságosan), nem kell azt elsajátítanod?
Ha jó, a gyógyulás irányába akarod terelni életed, nem kell megtanulnod, hogyan is működsz?
Tudod mennyi előnyben lesz részed… amikor nem halogatsz?
Tudod, mennyi hasznot fogsz begyűjteni azzal, hogy időben hallgatsz lelkedre?
Tudod, mennyivel könnyebben és biztosabban fogod elérni céljaid, minél korábban kezdesz bele?
ISMERNED KELL TESTI TÜNETEID JELENTÉSÉT!
Fájdalmaid, problémáid kialakulásában részt vettél. Nem feltétlen tudatosan romboltad életed, de hagytad, engedted, hogy mást tegyél, mint amit helyesnek, jónak érzel.
Tudom, azzal szeretnéd magad nyugtatni, hogy nem, nem… és aztán nem tettem ilyet! Semmit sem tettem azért, hogy férjem/feleségem félre keféljen, semmi sem múlt rajtam, amikor a csőd felé kezdett haladni vállalkozásom és végképp semmit sem tettem betegségem kialakulásáért.
Pedig ez nem igaz!
Onnan is lehet tudni, hogy tudatosan mást tettél, mint azt helyesnek, jónak vagy követendőnek érezted, hogy rossz érzések ébredtek benned… tehát keresztbe tettél magadnak, vágyaidnak és természetesen a megérzéseidnek is.
Ha pedig neked is szereped volt a fájdalmat okozó problémád kialakulásban, akkor komoly szükséged van az ellenkező irányú cselekvésre!
Muszáj megkeresned a válaszaidat!
Amíg kétség marad és lerombolod a nehezen felépített önbizalmad… és ez a gyógyulás folyamatánál hihetetlenül fontossá válik…
Érezned kell, hogy: megtaláltad a kiváltó okot… az igazságot… azt érzést, amire veszettül kivagy éhezve… ami nagyon is közrejátszott konkrét betegséged kialakulásában és persze azt is fel kell fedezned, ami gyógyulni, egésszé válni segít!
Amíg nem keresed meg a válaszaid… ha nem olyan választ kapsz, ami maradéktalanul megnyugtat, addig elvesztegeted a hajtóerőt és szép lassan visszatérsz az eredeti állapotodhoz… visszacsúszol a betegség létrejöttében szerepet játszó lelki állapothoz… miközben iszonyatos fájdalmat ébreszt benned annak biztos tudása, hogy el is érhetnéd azt, amire mindennél jobban vágysz!
VÁLASSZ!!!
