Akinek lelke van, az igazságot is ismeri!

Így elmondhatjuk, hogy minden ember képes rá, hogy ismerje az igazságot!

Az ő saját igazát.

Fejünket a falba verjük, lelkünket háborgó tengernek éljük, amikor nem tudjuk, mi igaz, mit tegyünk, mi a számunkra helyes cselekvés.

S, ez csak tovább fokozódik és válik még terhesebbé, amikor egy valóban húsba vágó dologban még egy megalapozott mérlegelés után is képtelenek vagyunk jól  választani a lehetőségeink közül…

(Figyelem: a választás nem egyenlő a döntéssel!

Választás: előtte, közben és utána is jó érzéssel tölt el

Míg a döntés… előtte, közben és utána is bizonytalansággal, vagy aggodalommal…

És a helyzetünket még nehezíteni is tudjuk, amikor másoktól várunk útmutatást, ne adj isten megoldást, de abban a lelki állapotban képtelenek vagyunk megítélni, hogy valóban jó-e az nekünk, vagy csak még több bajt vennénk vele a nyakunkba.

Szeretnéd, hogy ezek után mások se csaphassanak be?

Akkor kövesd ezt az egyszerű elvet: Ha az igazság jó, a hazugság rossz érzéssel tölt el… akkor, amikor mondasz/hallasz valamit, aminek hatására rossz érzés ébred benned, az igazság vagy hazugság? S, fordítva… amikor veszel egy jó mély lélegzetet (felteszed magadban a valóban fontos kérdésed), és amikor kiengeded, megjelenik benned egy melengető, nyugalmat, teljességet adó érzés, akkor vajon mit jelent a válasz?

 

Egy ideális világban egyértelmű érzéseket tapasztanál, amiből elég nyilvánvalóan kiolvashatnád a választ. De az elfogultságunk, a kívánt válasszal kapcsolatos vágyaink vagy éppen a félelmeink árnyalhatják ezeket az egyértelmű érzéseket. De, amikor nem érzed/amikor nem mered érezni egyértelműen a választ, akkor képes vagy az irány megtalálására… érezni fogod, hogy inkább igaz vagy inkább nem… hogy van igazság a válaszban, de még finomítanod kell a kérdéseden… stb…

 

Ne azt keresd, ami csak megnyugtat! Az még simán lehet pillanatnyi nyugalmat adó hazugság!

Azt keresd, azt kívánd hallani, érezni, ami valódi válasz… és abból fogod érezni, hogy igaz-e, amit kivált Benned.

Ne feledd! Az igazság mindig jó érzéssel tölt el…

Kivéve, amikor nem tudod felvállalni azt… mondjuk azon egyszerű oknál fogva, hogy kimaradt belőle valami nagyon is fontos, lényegi elem.

Amikor az érzed, hogy „Nem”, valami, ne… legyen… az soha nem lehet igaz… az legfeljebb fél igazság!

Tudom, nem mindig jut eszedbe megkeresni azon igazságaidat, melyek megalapozzák a választásaidat.

De mégis…

  • amikor elemi szükségét érzed,
  • amikor meg akarsz alapozni egy választást,
  • amikor fordulóponthoz érkezik életed,
  • amikor valami újba, eddig ismeretlenbe akarsz kezdeni, nem teheted meg, hogy nem keresed meg azt, amit mi igaznak érzel…

Tartozunk magadnak annyival, hogy olyanra támaszkodsz, amit valóban – lelked mélyéig – igaznak érzel… hisz amellett szívvel-lélekkel ki tudsz állni… s, amíg így cselekszel… el is fogadsz minden feléd nyújtott segítséget… és így… valóban őszinte mosoly fog szétterülni arcodon.

Mit gondolsz, melyik megoldás fog végül elvinni a célodhoz?

Az, amelyik már az elején is jó érzéssel tölti el szívedet!

Tehát az, amelyiknek átérzed az igazát.

Érdekelnek a kiadványok!

Szeretnél lélekrajz elemzést?

Igen, kérem a lélekrajz elemzést!

Kérem az elemzést!

Szükséged van a könyvre?

Érdekel a betegség mint pótcselekvés c. könyv!

Kérem a könyvet!

Szóljon hozzá!